2018. okt 09.

Thaiföld, az örök mosoly országa és ami mögötte van

írta: WSTR
Thaiföld, az örök mosoly országa és ami mögötte van

Ez a bejegyzés egy még tavalyi bejegyzés folytatása lesz... Az egész utunk Kínával kezdődött, ahol volt szerencsém a 25. születésnapomat a Nagy Falon ünnepelni. Mivel többeket érdekelt a folytatás, így összeszedem a gondolataimat. Na nézzük!

   Tehát a Pekingben töltött 36 órás átszállás után landolt is a gépünk Phuketen. Hajnal volt, 1 óra körül már a bőröndjeinkkel ballagtunk ki a reptér ajtaján, de még ilyen korán is izzasztó meleg volt. Nagyon örültünk neki, mivel a kínai márciusi idő eléggé átfagyasztott minket. A reptér előtt már "lesben állva" vártak a taxi sofőrök. Mi azt tanácsoljuk, hogy ne ugorjatok rá az első ajánlatra, és 1000 BTH-tól (kb. 25 €) többet ne fizessetek a transzferért a sziget bármely pontjára is mentek. Ezenk kívül, elég ha annyi BTH-t váltotok ami elég a taxira, mivel a hotel övezetekben sokkal jobb árfolyamon váltják a pénzt, mint a reptéren.

dsc_0305.JPG

   Phuketról annyit kell tudni, hogy Thaiföld legnagyobb szigete és rengeteg programot kínál a turistáknak. Akik kifejezetten bulizni és szórakozni utaznak ide, azoknak ajánlani tudjuk Patong partszakaszt, ahol pezseg az élet és tele van klubbokkal. Mi inkább a nappali programokat szerettük volna kihasználni, így a sokkal csenedesebb Kata-Karon partszakaszon foglaltunk szállást.

downloads_2.jpg

  Mikor a korai hajnali órákban megérkeztünk a hotelünkbe, amit ez alkalommal Booking-on foglaltunk, a recepciós úriember közölte, hogy a szobánk sajnos nem üres, így az első éjszakára kapunk egy másik szobát. Viszont ez a szoba nem is akármilyen volt, saját hálóból nyíló medence fogadott és egy igazán kis luxus szoba. Gondolhatjátok, másnap a költözésnél fájt a szívünk érte.  De azért az új szoba is igazán hangulatos volt.

camera.jpg

   Mivel 8 napot töltöttünk Phuketen, ezért nem nagyon készültünk előre tervekkel a programot illetően, viszont a hajnali tengerpart azonnal elvarázsolt. A megérkezésünket követő pár napban igyekeztünk kipihenni a még Kínából bennünk ragadt jetlag-et és nagyon sokat sétáltunk és pihentünk a parton. A hét folyamán pedig igyekeztünk minnél több helyi illetve utcai kaját megkóstolni. Laci számára egyértelműen a Pad Thai lett a befutó, ha jól emlékszem 6 különböző étteremben és egy utcai kis kifőzdében is megkóstolta. Nekem a sárkánygyümölcs vagy közismertebb nevén pitaja lett az egyik kedvencem, de az utcai nutellás-banános palacsintát vagy a szintén helyben készített fagylaltot sem hagytuk ki. Ja, és majd elfelejtettem a "mango sticky rice"-t, ami valami isteni desszert.

downloads-001.jpg

   Helyben rengeteg 1-2 illetve fél napos kirándulást kínáltak, persze mindet a brossúrában feltüntetett ár feléért. Mi nem nagyon kedveljük a csoportos kirándulásokat, de befizettünk egy Phi Phi szigetet és több más, kisebb szigetet érintő kirándulásra. A kirándulás napján, reggel egy kisebb busszal összeszedtek minket a hotelünk elől, majd egy rövidebb buszozás és egy fél órás tájékoztató előadás után már a hajónkon is ültünk egy kisebb csoport turista társaságában. A víz szinte szinte már hihetelen színekben pompázott, több kisebb megálló között megálltunk Koh Phi Phi Don partjánál, ahol majmok tömkelege várt minket. Innen tovább hajóztunk arra a bizonyos szigetre, illetve a Maya Bay-be (Koh Phi Phi Leh), ahol az "A part" című filmet forgatták Leo DiCaprióval a főszerepben. Itt lőttünk pár klisé fotót, majd haladtunk ebédelni a végső szigetünkre. Khai Nai szigetét kicsit fürdöttünk, itt végre már nem volt olyan zsúfoltság, mint az előző szigeten, igaz a víz színe sem volt olyan ragyogó és kavicsos volt a part, Elfogyasztottam a kókuszvizem, mert azt nem szabad kihagyni, ugye? 

dsc_0378.JPG

   Mivel nem szerettünk volna unatkozni, ezért béreltünk egy robogót (8 €/nap) és körbejártuk vele a környéket. A Karon kilátópontról hosszan be lehetett látni a partot. Motorra pattanva pedig feljutottunk egyenesen a Buddha szoborig, s ott is volt miben gyönyörködni. A tigrisek felé tartva pedig még pár kis elefántot is megetettünk banánnal. Sajnos a szigeten nagyon nagy keletje van az elefánt hátán utazásnak és az elefántokat borzalmas körülmények közt idomítják, így mi ilyesmiben nem szerettünk volna részt venni. Sajnos a mi kis elefántunk is láncra volt verve amíg banánnal etettünk, így nem volt olyannira boldog pillanat, de azért mégis ritkán kerülhet bárki ilyen közel hozzájuk. A Tiger Kingdom-ról (Tigris Királyság) is azóta sok rosszatt hallottunk, de mégis tudjuk ajánlani (ezért most minden állatvédő meg fog kövezni, bocsi). Ez egy kifejezetten tigrisekre kiváncsi érdeklődők számára létrehozott hely, ahol a tigrisekkel le lehet fényképezkedni, illetve meg lehet őket simogatni és akár ölelgetni is. A belépő 20 €, és több méretű tigris közül lehet választani.

d3100.jpg

   Gondolom senki számára nem meglepő, de a sziget nyüzsög az orosz turistáktól és családoktól. Igazából nem zavaróbb, mintha más nemzet fiaival lenne tele a part, viszont a helyi árusok már alap szinten beszélnek oroszul, tehát ha netán bármely szláv nyelvet ismeritek, akkor az angolra már szükség sincs. 

   Tehát a hetünk felváltva telt pihenéssel illetve a sziget felfedezésével. Az utolsó nap hajnali óráiban pedig már ismét egy taxiban ültünk a reptérre, ahonnan a harmadik úticélunk felé vettük az irányt. Kambodzsa minden várakozásunkat felülmúlta, na de erről mesélek majd kesőbb.

 

  Hogy ez a kirándulás mennyibe került? Igazából külön nem számoltuk ki, de ha türelmesen figyeltek és követtek minket, akkor hamarosan kiderül, mivel a végén jön majd az összegzés, és higyjétek el, kevesebb lesz, mint gondolnátok.

Ha tetszett a blogom és szívesen hallanátok még felőlünk, itt van pár elérhetőség:

INSTAGRAM: https://www.instagram.com/work_save_travel_repeat/

FACEBOOK: https://www.facebook.com/worksavetravelrepeat20

YOUTUBE: https://www.youtube.com/channel/UC-I5sKFiPyCvUMMNgDcGI1A

Szólj hozzá